Gabe Brown története - 2. rész

 Első rész

ACRES USA Mi volt a sorsfordító esemény a műtrágyákkal kapcsolatban?

BROWN 2003 és 2008 között több osztott parcellán végeztem kísérleteket. A parcellák egyik felén juttattam ki műtrágyát, még ha az ajánlott mennyiségnél kevesebbet is, míg a parcella másik felén nem került ki semmilyen műtrágya. Négy év során a műtrágyázás nélküli területek hozama vagy egyforma volt a műtrágyázáttal vagy magasabb. Így aztán 2008 volt az utolsó év, amikor műtrágyát használtam a területeimen és azóta a hozamom stabilan emelkedik.

Egy másik emlékezetes fordulópontja volt a tanulásomnak, amikor 2006-ban előadást tartottam a No-till on the Plains konferencián a kansasi Salinában.

Dr Ademir Calegari szintén felszólalt a konferencián és a Brazíliában használt takarónövény keverékekről és takarónövény polikultúrákról beszélt, ahol sokféle növényfajt kevernek össze. Addig 2-3 növényből álló keverékeket vetettem, de Ademir hétszeres és még több fajtából álló keverékekről beszélt.

Amint hazaértem, természetesen azonnal elkezdtem kísérletezni a takarónövény keverékekkel, ami aztán elég nagy tanulási út lett, hogy megtaláljam melyik fajok működnek legjobban együtt egymással.

Manapság ritkán vetek takarónövény keveréket 15-nél kevesebb fajtával a keverékben, a legtöbbször legalább 20 fajta megy a mixbe.

Úgy tapasztalom, hogy igazán hatékonyan tudjuk a talaj szerves anyag tartalmát növelni  és egészségét javítani ezen a módon. Mióta a keverékeket vetem, azóta sokkal jobbak a terméseim.

ACRES USA Az állatok hogyan kerültek ebbe a sűrű és változatos takarónövény programba?

BROWN A következő nagy megvilágosodás 2006-ban történt, amikor manitobai Brandonban vettem részt egy legeltetési konferencián. Egy úriember szólalt fel utánam, Neil Dennis a saskatchewani Wawotából, aki intenzív legeltetéssel foglalkozik. Akkoriban már én is megnöveltem a legeltetett állatok egyedsűrűségét a területemen, 220-340 tonna élőállatot tartottam hektáronként és naponta mozgattuk az állatokat új területre.

Neil azonban azt mondta, hogy még nagyobb sűrűségben kellene legeltetnük és gyakrabban váltani legelőt.

Azon a tavaszon meglátogattam Neilt, hogy saját szememmel is lássam a rendszerét, mert nem gondoltam, hogy túl nagy különbség lenne aközött, ha naponta egyszer vagy többször váltanak az állatok legelőt.

Miután láttam, hogy Neil mennyire egészséges talajt ért el az elképzelhetetlenül magas 670-780 tonna, néha 1100 tonna állatsűrűséggel hektáronként, miután hazaértem mondtam a fiamnak, hogy ez lesz a következő lépés a jobb talajért és nem csak a legelőkön, de a takarónövényes szántókon is.

Nézd csak meg, miként alakult ki a páratlanul termékeny talaj a prérin (vagy magyar viszonylatban a csernozjom talaj - ford.), bölények, szarvasok, jávorszarvasok hatalmas csordái vándoroltak és legelték rendszeresen, beletiporva a szármaradványokat a talajba. Az ürülékük és vizeletük ottmaradt és talán egy évig nem is tértek vissza ugyanoda. Ugyanezt az ősi rendszert szerettem volna utánozni a szántóimon is, miután Neil bebizonyította a működőképességét.

Allan Savory természetesen már rég bebizonyította a módszer életképességét legelőkön, de senkit nem láttam, aki szántókat is így kezelte volna.

Elgondolkoztam a növesztett takarónövényeken és az élő állatok hiányán a szántókon, ami oka lehet a a lassú javulásnak, így aztán amint hazaértem, a fiammal elkezdtem vetni az összetett keverékeket és megemeltük az élőállatok mennyiségét 670-780 tonnára hektáronként a takarónövényes szántókon és naponta többször új legelőre hajtottuk őket.

Amit láttunk az egy fantasztikus ugrás lett a talaj egészségében és a rendelkezésre álló tápanyagokban.

Ezt szerencsénk volt dokumentálni Dr Ray Ward és Richard Haney talajkutató segítségével. Haney kifejlesztett egy tesztet, ami nem csak a talaj kémiai és fizikai tulajdonságait tudja vizsgálni, de a talajban zajló biológiai folyamatokat is számításba veszi.

Az elmúlt néhány év alatt bebizonyítottuk, hogy a szántón nagy sűsűségben legeltetett állatok hatására a növények által felvehető szerves foszfor és egyéb szerves kötésű elemek mennyisége megnőtt, amelyek a szokásos körülmények között elérhetetlenek a növények számára.

Ennek köszönhető, hogy az átlagos kukorica hozamunk 80 mázsa, ami nem tűnik soknak, de a Burleigh megyei hozam mindössze 60 mázsa, amihez képest 25%-al több a termésem, nulla műtrágya felhasználásával. Nem használok egyébként gombaölőt és rovarölőt sem.

Minden második, harmadik évben egy menetben használok gyomirtót, parcellától és vetésforgótól függően.

Mindig mondom az embereknek, hogy törekszem a gyomirtás teljes elhagyására, de nem fogok szántani, hogy a gyommentességet elérjem. A szántás számomra egyszerűen túlságosan romboló hatású a talaj egészségére.

ACRES USA Ez a teszt széleskörűen elérhető?

BROWN Dr Haney és Dr Ward megállapodása alapján a Haney teszt 49.50 dollárba kerül a Ward Laboratóriumnál. A dolog szépsége, hogy ez a teszt már régóta hiányzott szerintem a mezőgazdaságból. Azt megtanultuk, hogy a pillangósok termesztése beszámít az elérhető nitrogénmennyiségbe, de nem volt elérhető teszt, ami megmutatta volna a talaj biológiai aktivitásából származó tápanyagok mennyiségét.

A Haney teszt már ki tudja mutatni, a biológiai folyamatok tápanyagtöbblete is mérhető ezzel a teszttel.

Természetesen a tesztnek van egy saját protokollja, amit követni kell a talaj mintavételnél, de ez egy hatalmas lépés, hogy jelentősen vissza lehessen fogni a szintetikus és fosszilis anyagok használatát a mezőgazdaságban,

ACRES USA A termékeny talaj felépítése hosszú folyamatnak a végeredménye. Mit gondol erről?

BROWN Úgy gondolom, hogy a termőtalaj felépítése sokkal gyorsabban végbe tud menni, mint sok tudós gondolja, különösen ha holisztikusan rendszerben gazdálkodunk - integrálva a takarónövényeket, a vetésforgót és számosállatokat.

A glomalin az a ragasztó, ami összetartja a talaj részecskéit és létrehozza a morzsásságot és ahogy észrevettük a működésünk során, ahogy növekszik a stabil szerves anyag mennyisége, úgy építünk egyre jobb termőtalajt.

Ez ismerősen hangzott de egyszer Dr. Nichols meglátogatott és megint ugrottam egyet a tanulásban.

Szoktam mondani az embereknek, hogy igazán nem vagyok egy intelligens ember, csak nagyon szerencsés, hogy a megfelelő időben találkoztam a megfelelő kulcsemberekkel, akik befolyásolták a működésem és utána már csak rajtam és a családomon múlt, hogy miként alkalmazzuk az új információkat.

ACRES USA Volt valamiféle könyv vagy irodalom a történelemből, ami befolyásolta a korai tanulás időszakát, amikor új ismereteket kutatott?

BROWN Thomas Jefferson írása voltak, amelyek minden másnál jobban befolyásoltak. Jefferson akkoriban, már kétszáz éve azokat a dolgokat csinálta, amit most én, szöszös bükkönnyel, retekkel és tarlórépával zöldtrágyázott. Szoktam mondani az embereknek, hogy én nem a dolgok előtt járok, hanem igazából több száz évvel el vagyok maradva, csak a mezőgazdaság nyomott egy nagy hátraarcot.

Ezek az írások azért is befolyásoltak jobban, mint bármi más, mert azt kerestem, miként is működött a mezőgazdaság a szintetikus anyagok és műtrágyák használata előtt.

Engem négy kemény év pénzügyi kihívásai kényszerítettek ezeknek a megoldásoknak a használatára, de most már bizton hiszem, hogy ez lesz a jövő mezőgazdaságának az útja.

Kifejteném, hogy miért hiszem ezt: sokat utazom telente USA-ban, Kanadába és más országokba és beszélek arról, miként is dolgozom a farmomon. Megmutatom nekik a termelési költségeim is, mennyiért termelek én egy bushel kukoricát (1 bushel kukorica 25.4 kg). 2012-ben a teljes költségem 1.42 dollár volt egy bushelre, ami tartalmazza a kukorica vetését, aratását, szállítását, földbérletet, gépköltséget, mindent. (Ez 1380 Ft teljes termelési költség mázsánként jelenlegi magyar árfolyamon)

Ezért mondom az embereknek, ha a kukorica ára 2 dollár alá zuhanna bushelenként, akkor is nyereséges a termelés számomra. Indianában beszéltem a múlt télen, amikor egy bankár felszólalt, mikor látta az előadásomnak ezt a diáját és mondta: "Gabe, ha a kukorica ára 5 dollár alá esik, az adósaim fele képtelen lesz fizetni a hiteleit."

Ekkor gondoltam, hogy no lám, hová jutott az ipari mezőgazdaság, mennyire ki van szolgáltatva a szintetikus inputoknak.

Ha azonban el tudunk szakadni ezektől és a talaj egészségére koncentrálni, jelentősen csökkenteni tudjuk a termelési költségeket.

Ez a saját farmomon ugyanúgy be lett bizonyítva, mint számos másik farmon az országban. Nézd meg, mit csinál David Brant Ohióban - 15 tonna kukoricát termel hektáronként nulla szintetikus inputtal, kizárólag takarónövények használatával.

Szóval biztos vagyok benne, hogy ezt bárhol meg lehet csinálni, ez csak annak a kérdése, hogy szálljon ki az ember a traktorból és fókuszáljon a talaj egészségére.

Mondom az embereknek, "Itt állunk, mint termelők és egy tönkretett erőforrást fogadunk el" mert az összes földünk tönkre van téve. A földjeim, még ha közel is vannak a 6% humusztartalomhoz, még mindig leromlott talajok, mert van természetes, ősi állapotú préritalajom is, aminek 7.3% a humusztartalma.

Még csak ott sem tartok, amikor az érintetlen préri fel lett szántva.

Nekünk, mint termelőknek arra kell fókuszálnunk, miként lehetséges a megújítani a talajaink,

Ebből adódóan beteg vagyok már a "fenntarthatóság" klisétől, mit is akar bárki is fenntartani egy eleve leromlott állapotú erőforráson? Ennek semmi értelme.

Nekünk meg kell újítani és felépíteni talajaink az elkövetkezendő generációknak, mert enélkül hamarosan nem lesz semmiféle mezőgazdasági termelés.

ACRES USA Ugyanolyan módon adja el a termékeit, ahogyan a környékbeli farmerok is?

BROWN Már említettem a fiam tojástermelő üzemét és van egy szabadtartású szárnyas üzemágunk is, ami ezekből jön ki, azok közvetlen értékesítésre kerülnek. Legeltetett marhatartásból közvetlenül a vásárlókhoz jut el a hús. A gabonák, mivel nincs bio minősítésünk hagyományosan kerülnek értékesítésre.

Mindazonáltal nem használunk glifozátot már öt éve - és el is utasítom a használatát - sem GMO vetőmagokat, amiket szintén elutasítok. Most azon dolgozom, miként tudom a néhány évenkénti gyomirtózást is megszüntetni, mert amikor azzal is végzek, teljesen bio működésünk lesz.

ACRES USA Meg tudna osztani velünk egy érdekes esetet a farm közelmúltjából és leírni, hogy milyen takarónövény keveréket alkalmazott a megoldására?

BROWN Igen - nyáron átlag 15-25 telefonhívásom van a környékbeli parasztoktól, akik kérdezik, hogy milyen takarónövényt tudnának használni. Mindig azt válaszolom neki, hogy nem tudok ajánlani számukra receptet, mert őszintén hiszem, az embereknek maguknak kell kipróbálniuk a saját földjükön mi is működik.

Amikor telente előadásokat tartok mindig megkérnek, hogy beszéljek a kudarcaimról, erre mindig ugyanaz a válaszom, hogy nem beszélek róluk, mert lehet, hogy azok nem lesznek mások földjén kudarcok.

A fiammal van egy mondásunk- minden évben valamiben hibáznunk kell valamiben. Ezt nagyon komolyan mondom, mert ha nem próbálunk ki új dolgokat, hogyan tudnánk meg, mi működik és mi nem?

Például egy fiatal paraszt néhány éve odajött hozzám északkelet Coloradoból és mondta, hogy hallott beszélni a sokszínűségről, aminek értelme is volna, de "hogyan tudná meggyőzni apját és nagyapját, hogy próbáljanak ki valami újat?"

Megkérdeztem a vetésforgójukról, amire azt válaszolta " Nost 1927 óta mi csak búzát vetettünk minden évben". Erre nem tudtam mást gondolni, Istenem, az aztán egy valóban halott föld lehet...

Hogy a kérdésére válaszoljak, milyen tanácsot adtam neki?

Az a terület majd 90 évig csak őszi fűfélével volt vetve, ezért változatossá kell tenni a növényzetet.

Négy fő típusa van a kultúráknak: hideg- és melegkedvelő, lomblevelű és fűféle. Ő eddig csak az őszi fűfélét termesztette, a búzát, ezért be kell hozni a területre a másik három kultúrát is. Vitán kívül északkelet Colorado klímája nagyon száraz és forró, ezért olyan fajtákat kell használni, amelyek elviselik azt a hőséget.

Ezért megpróbáltuk a lóbabot és napraforgót, mint melegkedvelő lomblevelűt és szudáni füvet és kölest, mint melegkedvelő fűfélét. A keverékhez még hozzáadtunk valamennyi daikon retket, hogy a hűvös évszakos lomblevelű, mélyre hatoló karógyökerével lazítson és tápanyagot halmozzon fel.

Amikor termelőkkel dolgozom, az első kérdésem mindig, hogy milyen erőforrásproblémáik vannak.

A coloradi úriember esetén a sokszínűség hiánya volt a legnagyobb gond - emiatt kezdünk egy összetett vetőmagkeverékkel - még sok más fajtát is adtunk a csomaghoz.

ACRES USA És hogy mennek mostanában otthon a dolgok?

BROWN Ebben az évben rengeteg embernek okoz problémát a túl sok csapadék, ez most a legnagyobb gondjuk, a beázott földek. Rendben, akkor vetünk valami olyat, ami tudja használni ezt a nedvességet és elősegíti a víz behatolását a talajba. Mélyre hatoló, erős karógyökerekre van szükség, mint a napraforgó vagy retekfélékék, mert le kell vezetnünk a vizet a mélyebb rétegekbe.

Ezeken a területen sok embernek van nehéz agyagtalaja, amely nem jól vezeti a vizet a pórusok hiányában. Az agyagos talajokban nagyon fontos a karógyökerek jelenléte, de emellett a humusztartalmat is növelni kell, mert csak a mikro- és makroaggregátok szerkezete képes jelentős vizet tárolni és elvezetni.

Ezt legjobban olyan növényekkel lehet elérni, mint a szudáni fű a masszív gyökérszerkezetével, vagy a facélia, a melegkedvelő lomblevelű fajta, hatalmas, de sekély gyökérrendszerével, amit Franciaországban használnak széleskörűen. De jó a rozs is, s bármilyen növény, ami az aktuális probléma megoldásában segíthet belefér a keverékbe.

ACRES USA Milyen egyéb jelentős szempontok kerülhetnek előtérbe?

BROWN Természetesen a szempontok változnak területről területre még a megyén belül is. Az általam termesztett növények nem jól nőnek délen, s ez igaz fordítva is, ezért minden területre egyedileg kell összeállítani a keverékeket. Túl sok ember gondolja azt, hogy a takarónövények afféle mindenre jó gyógyírek, mint a leveskészítés, dobjunk mindent a lébe, ami a hűtőben van.

Ez azonban egyáltalán nem így néz ki, mert igazán át kell gondolni a programot vagy visszaüthet.

Hagy mondjak egy példát, egy éve kaptam hívást egy dél dakotai farmertől " Gabe, maga a takarónövényes szakértő. Van egy kis problémám és szeretném tudni, hogy mit gondol róla".

Elmesélte, hogy volt egy öntözött őszi búzája, learatta, a szalmát bálázta, majd retket és tarlórépát vetett a helyére. Mondom neki, "engedje meg, hogy kitaláljam a gondot, nincs szármaradvány a talaj felszínén és viszi a szél a talajt?"Pontosan, hangzott a válasz és nem is lehetettt volna másként. A búza után maradt nitrogént felszívta a retek és tarlórépa, amikor elkezdenek lebomlani a fagy után, kibocsájtják az addig lekötött nitrogént, ami meggyorsítja a kevés szármaradvány lebomlását.

A kétféle takarónövénnyel így csak felgyorsította a területén az eróziót.

Van sok vetőmag kereskedő, aki elég jó, de jónéhány csak a pénzcsinálásért van a piacon. Nagyon óvatosnak kell lenned, mikor összeállítod a takarónövény keverékeket, mert évekre előre meghatározzák a talajállapotot, azonban ahogy már mondtam, sokkal több előnye van a takarónövényeknek, mint negatív hatása.

Ezért mindenkinek csak javasolni tudom, hogy vessen takarónövényeket, de legyen óvatos és előzze meg komoly tervezés, mielőtt belevág.

ACRES USA Talán le tudná csökkenteni a napi hívások mennyiségét, ha táblázatokat tenne közzé az interneten, melyik növény mit csinál és melyiket érdemes együtt vetni és melyiket nem?

BROWN A gond az ezzel az ötlettel, hogy minden helyzet más, minden ember talaja egyedi, minden embernek mások a lehetőségei, erőforrásai, ahogy a vetésforgói is. Valakinek van állata, valakinek nincs, ezért ezt jobbára csak személyre szabottan lehet megvalósítani.

ACRES USA Akkor tényleg nincs valami egyszerűbb recept?

BROWN Nincs, egyáltalán nincs. Annak ellenére, hogy néhány ember mit gondol a témáról, ez nem úgy működik. Viszont nem is annyira nehéz, mert amit tennünk kell, csak követni a természet mintáját.

A természet mintája a változatosság és az állatokkal együtt élő folyamatok. Az állatoknál pedig nem csak a számosállatokra érdemes gondolni, hanem a rovarokra is.

Ha félreállunk a természet útjából és hagyjuk neki, hogy működjön, számos problémától megkímélhetjük magunkat, amivel mint termelők szembesülünk naponta.

Például nézze meg az ipari mezőgazdaság által használt gombaölők mennyiségét, a termelők többsége úgy használja, mint a vizet, évente többször is permetez velük.

Ahelyett, hogy megkérdeznék, hogy mi is teszi sérülékennyé a növényeket a gombákkal szemben? Elsősorban a filloszféra sterilitása, mert a vegyszerek elpusztítják a jótékony, védelmet biztosító mikroorganizmusokat és a tápanyagok kiegyensúlyozatlan felvétele.

Amennyiben a talaj egészségére és a talaj táplálékhálóra koncentrálunk, az egészséges táplálékháló már biztosítani fogja a megfelelő összetételű és mennyiségű tápanyagot és az egyensúlyban lévő rendszerben nem lépnek fel nagy veszteséget okozó fertőzések.

Én például több, mint egy évtizede nem használtam gombaölőt a farmomon. Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak gombás fertőzések, hanem azt, hogy nem érték el azt a mértéket, ami gazdasági problémát okozott volna.

ACRES USA Ez azt jelenti, hogy a fertőzések nem érték el a válságos mértéket?

BROWN Pontosan. Egy másik aggodalmam a rovarirtók használatával kapcsolatos. Ha a termelők megfelelő élőhelyet biztosítanának a ragadozó rovaroknak, amelyek a gazdasági kárt okozó rovarokkal táplálkoznak, akkor nem kellene rovarirtóra költeniük.

Ehelyett az ipari mezőgazdaságban csak hatalmas monokultúrákat látunk, amelyekből hiányzik a sokszínűség, ezáltal nincs élőhelye a ragadozó rovaroknak. Ez is például egy előnye a takarónövényeknek.

Amikor takarónövény keveréket tervezünk, mindig adunk hozzá virágzó fajtákat, egyrészt a beporzó rovarokat vonzani, másrészt otthont biztosítani a ragadozó rovaroknak.

A fiammal mindig azon dolgozunk, hogy a problémákat megoldjuk, ne csak tüneteket kezeljünk.

Az ipari mezőgazdaságban legtöbbször a tünetek kezelése zajlik, pedig ha a probléma gyökeréhez el tudunk jutni, s összpontosítunk a megoldásra, a tünetek el fognak tűnni.

ACRES USA Egyetért azzal az elképzeléssel, hogy a monokultúra a modern mezőgazdaság szégyene?

BROWN Semmi kétségem efelől, ez időről időre bebizonyosodik. Például már említettem, hogy együtt vetettem a tritikálét a szöszös bükkönnyel. Volt egy olyan parcellám, ahol kifutottam a bükköny vetőmagból, így a parcella egyik fele szöszös bükköny-tritikále keverék lett, a másik fele csak tritikále.

A következő tavasszal levágtuk szénának a vetést és 10% volt a fehérjekülönbség a két vetés között, természetesen a szöszös bükköny keverék javára, ami pillangós növény, de a keveréknek 35%-al nagyobb hozama is volt. Ez egy igazi win-win helyzet.

Ha megnézi az ipari mezőgazdaság monokultúráit, semmi értelmük nincsen. Hol lehet monokultúrát találni a természetben? Csak ott, ahol az ember telepíti oda.

Természetesen előfordulhat itt-ott kisebb területen természetes monokultúra, de általánosan nem találni ilyen kultúrákat.

Őszintén hiszem, hogy a legnagyobb társadalmi kárt a jelenlegi mezőgazdasági program, a Risk Management Agency (RMA - Kockázatkezelő Ügynökség) okozza.

Az irányelveik nem engedélyezik a köztes vetést, sem a takarónövények termesztését a fő kultúrával. A farmomon soha nem vetek monokultúrában növényt, mindig sokszínű keverék kerül minden parcellába. Emiatt kiesek a mezőgazdasági kárenyhítésből, mert a biztosítási feltételek nem engedélyezik ezt, de többé ez már nem érdekel. Úgy gondolom, hogy elég rugalmasságot építettem a talajomba, hogy ne legyen szükségem mezőgazdasági biztosításra.

Például június 12. óta 9 mm csapadék volt összesen, de mégis jó lesz a termésem, még ha nem is esett elég eső.

ACRES USA És mindezt öntözőrendszer nélkül teszi?

BOWN Nem öntözünk semmit.

ACRES USA Mi a helyzet azzal a kérdéssel, hogy ez mind szép és jó, de ezeket a változatos parcellákat nem túl munkaigényes aratni? Ön 2000 hektárt művel - valóságos ez a probléma?

BROWN Természetesen, de a keverékek összeállításánál ezt már a tervezés során számításba vesszük. Például jónéhány évig használtam alacsonyra növő herefélét a kukoricásban,mindegy, hogy vöröshere vagy fehérhere, a lényeg, hogy a kukoricacsövek alatt maradjon a magasságuk, így nem zavarja az aratást.

Tavaly a zabot háromféle here keverékével vetettük. Amikor a zabot magas tarlóval arattuk a hozam 41 mázsa lett hektáronként, miközben a here ottmaradt élő takarónövénynek és a gyökerek továbbra is táplálták a talaj táplálékhálót.

ACRES USA Szóval a kaszát nem engedték túl mélyre, így extra munkát nem jelentett sem gondot?

BROWN Nem és vannak farmerok, akik például repcét és borsót termesztenek együtt, mert könnyen szétválogathatók a magok. Egy jó barátom, Owen Carnes Saskatchevanban űzi ezt sikeresen.

Mindkét magot teljes csíraszámmal veti, majd a learatott termést átfuttatja tisztítón és szétválogatja a magokat. Ez az eljárás számottevően több jövedelmet hoz neki hektáronként, mint a monokultúra.

ACRES USA Ez az a pont, aminek minden embert meg kellene fognia a világon, akinek szükségtelen és költséges input nélkül kellene termelnie.

BROWN Pontosan. a lényeg, hogy sokkal többet tudunk termelni egy hektáron. Igazán fárasztó az a kérdés, hogy miként fogunk etetni 9 milliárd embert 2050-re? Ez egyáltalán nem okozna problémát a változatos termeléssel. Csak vezessen végig az országon bárhol, mindenhol ugyanazt fogja látni, monokultúrás szántók egymás után, hány ezer hektárt lát elválasztás nélkül egyben? A mi farmunkon termesztünk könnyen értékesíthető gabonákat, termesztünk takarónövényt, húsmarhák legelnek, szabadtartású szárnyasok kaparásznak és vannak a méhészeink, akik a virágzó takarónövényeket használják ki.

Megszámlálhatatlan lehetőség nyílik a különféle értékesítésre, miért kellene csak egy termékben gondolkoznunk?

Bármelyik példát tudnám említeni, de mondjuk a Kukoricaövben miért csak a 14 tonna kukoricát aratnánk le egy hektárról, miért nem tudnánk állatokat is integrálni a termesztésbe? Miért ne lehetne a takarónövényeket és a méheket is használni ugyanazon a területen?

Teljesen őrült ötlet, hogy ne tudnánk etetni annyi embert, ez egy kereskedelmi félelemgerjesztés, hogy csak a jelenlegi módszerekben gondolkozzanak a termelők.

Ez az ipari módszer nem működik, csak a tüneteket kezeli évről évre, egyre több és több inputtal a hozamok emelkedése nélkül.

Ahogy felismertem az elmúlt három-négy évem nagyon jövedelmező volt, még a jelenlegi mezőgazdasági modell szerint is, de még jobb lehet a profithelyzet, ha a sokszínűségben gondolkozunk.

Akkor elkezdhet mindenki tápanyagokban gazdag élelmiszereket termelni, ami segít azon az egészségügyi krízisen, amiben az ország jelenleg van.